Palkovics László: A befolyásos ex-miniszter a háttérben

A politika világában a hatalomnak és a befolyásnak sokféle formája van. Létezik a rivaldafényben fürdő, a nyilvánosság előtt nap mint nap szereplő, kommunikáció-központú politikus. És létezik egy másik, ritkább, de gyakran sokkal nagyobb súllyal bíró archetípus: a technokrata menedzser. Az a szakértő, aki nem a politikai csatározásokban, hanem a rendszerek építésében, a komplex, ipari léptékű projektek menedzselésében és a stratégiai víziók megvalósításában jeleskedik. Palkovics László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, mérnök, egyetemi tanár és volt miniszter, tökéletesen testesíti meg ezt a második típust.

Amikor 2022 novemberében, a negyedik Orbán-kormány megalakulása után alig fél évvel lemondott a Technológiai és Ipari Minisztérium éléről, sokan ezt a lépést a politikai pálya végét jelentő visszavonulásként értelmezték. A valóság azonban, ahogy az a magyar politikában gyakran lenni szokott, ennél sokkal árnyaltabb. Marketingesként és stratégiai tanácsadóként eltöltött húszéves pályafutásom során megtanultam, hogy a legbefolyásosabb szereplők gyakran nem azok, akik a legtöbbet szerepelnek a hírekben, hanem azok, akik a háttérben, a legfontosabb stratégiai csomópontokban foglalnak helyet. Palkovics László lemondása nem a hatalomból való távozást jelentette; sokkal inkább egy stratégiai áthelyeződést, egy fókuszváltást a mindennapi kormányzati adminisztrációról a legmagasabb szintű, állami prioritást élvező ipar- és technológiafejlesztési projektek közvetlen irányítására.

Ez a cikk nem egy egyszerű életrajz. Ez egy mélyreható portré, amelynek célja, hogy bemutassa Palkovics László egyedülálló karrierívét az akadémiai világtól az autóiparon és a "szuperminiszteri" pozíción át egészen a mai, kulcsfontosságú háttérszerepéig. Elemezzük, hogyan vált egy nemzetközileg elismert mérnökprofesszor a magyar gazdaságpolitika egyik legbefolyásosabb alakjává, és feltárjuk, hogy a miniszteri posztról való távozása után miért maradt a befolyása töretlen a magyar ipar, az innováció és a védelempolitika legfontosabb területein.

Az alapok: az akadémiai és ipari karrier, mint a politikai hitelesség forrása

Minden politikai "márka" alapját a szereplő szakmai hitelessége adja. Palkovics László esetében ez a hitelesség két rendkívül szilárd, a magyar politikai elitben ritkaságszámba menő pilléren nyugszik: a legmagasabb szintű akadémiai tudáson és a nemzetközi nagyvállalati, ipari tapasztalaton.

A tudós és az egyetemi tanár: a mérnöki precizitás világa

Palkovics László pályafutása a tudomány és a felsőoktatás világában kezdődött. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szerzett gépészmérnöki diplomát, majd később a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szerzett tudományos fokozatokat, egészen a doktori (DSc) címig. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották.

• A szakértelem területe: Kutatási területe a járműiparhoz, azon belül is a haszongépjárművek dinamikájához, a fék- és kormányrendszerek intelligens irányításához kapcsolódott. Nem egy elvont, elméleti tudós, hanem egy, az ipar számára rendkívül releváns, gyakorlatias terület nemzetközileg elismert szakértője.

• A marketing szakértő nézőpontja: Ez az akadémiai háttér egy olyan intellektuális súlyt és szakértői legitimitást kölcsönöz Palkovicsnak, amellyel kevés politikus rendelkezik. Amikor ő technológiai fejlesztésről vagy ipari innovációról beszél, azt nem egy politikus teszi, hanem egy akadémikus, egy professzor, akinek a szavai mögött évtizedes kutatói munka áll. Ez a fajta "szakértői brand" rendkívül értékes a politikában.

A menedzser: a Knorr-Bremse-től a globális iparág ismeretéig

Palkovics karrierjének másik, legalább ennyire fontos pillére a magánszférában, a legmagasabb szintű ipari menedzsmentben szerzett tapasztalat. Hosszú éveken át dolgozott a Knorr-Bremse nevű, fékrendszereket gyártó német multinacionális vállalatnál, ahol az európai elektronikai fejlesztések igazgatói posztjáig vitte.

• A gyakorlati tudás: Ez az időszak első kézből nyújtott számára betekintést egy globális, high-tech ipari vállalat működésébe. Megismerte a kutatás-fejlesztési (K+F) folyamatokat, a termékfejlesztést, a nemzetközi ellátási láncokat és a profitorientált, hatékonyság-központú menedzsmentet.

• A híd szerepe: Ez a kettős – akadémiai és ipari – tapasztalat tette őt egyedülállóvá. Képes volt "lefordítani" az egyetemi kutatások eredményeit az ipar nyelvére, és megérteni, hogyan lehet a tudományos innovációból piacképes, nyereséges terméket létrehozni. Ez a híd szerep, az akadémiai és az ipari világ közötti közvetítés képessége vált a későbbi politikai karrierjének egyik legfontosabb mozgatórugójává.

A technokrata felemelkedése: belépés a kormányzati világba

Az Orbán-kormányok politikájának egyik jellegzetessége, hogy a hagyományos, karrierpolitikusok mellett előszeretettel von be külsős, szakértői, ún. "technokrata" szereplőket a kormányzati munkába. Palkovics László 2014-es, felsőoktatásért felelős államtitkári kinevezése ennek a stratégiának a tankönyvi példája volt.

A "szuperminiszter" megalkotása: a Technológiai és Ipari Minisztérium

Palkovics a kormányzati ranglétrán rendkívüli sebességgel emelkedett. Az államtitkári pozíciók után 2018-ban az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) élére került, amely a kormányzati ciklusok során folyamatosan bővült, és 2022-re Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) néven egy valóságos "szuperminisztériummá" nőtte ki magát.

• A portfólió mérete: A TIM egyedülálló hatalomkoncentrációt jelentett. Palkovics irányítása alá tartozott szinte minden, ami a magyar gazdaság jövőjét meghatározza: az iparpolitika, a technológiai fejlesztés, a digitalizáció, a tudománypolitika és a szakképzés, a közlekedés, és egy ideig az energiapolitika is.

• A marketing szakértő nézőpontja: Ez a struktúra egyértelműen egy menedzseri, "vezérigazgatói" szemléletet tükrözött. Ahelyett, hogy a felelősségi körök több, egymással versengő minisztérium között oszlottak volna meg, a kormány egyetlen, erőskezű, a szakterületet mélyen ismerő vezetőre bízta a teljes ipari-technológiai szektor stratégiai irányítását. Palkovics ebben a szerepben nem klasszikus miniszterként, hanem egyfajta "Magyarország Zrt. technológiai vezérigazgató-helyetteseként" funkcionált.

A miniszteri munka: a CEO-szemlélet a kormányzásban

Palkovics miniszteri tevékenységét a nagy, stratégiai, gyakran grandiózus léptékű projektek és a rendszerszintű átalakítások jellemezték.

A zászlóshajó projektek: a jövő iparának alapkövei

Minisztersége alatt számos olyan, hosszú távú hatással bíró projekt indult el vagy gyorsult fel, amelyek a magyar gazdaság szerkezetátalakítását célozták.

• Az akkumulátor-nagyhatalom víziója: Palkovics volt az egyik legfőbb motorja és szószólója annak a stratégiának, amely Magyarországot a globális elektromosautó-ipar egyik legfontosabb akkumulátorgyártó központjává kívánja tenni. Aktívan részt vett a nagy, külföldi (elsősorban ázsiai) akkumulátorgyárak magyarországi beruházásainak előkészítésében és támogatásában.

• A ZalaZone járműipari tesztpálya: A zalaegerszegi tesztpálya megépítése szintén a nevéhez fűződik. Ez a projekt nem csupán egy infrastrukturális beruházás, hanem egy stratégiai lépés, amelynek célja, hogy Magyarországot az önvezető autók és a jövő járműtechnológiáinak legfontosabb európai kutatás-fejlesztési központjává tegye.

• A magyar hadiipar újjáélesztése: Bár ez a terület a lemondása után került a fő fókuszába, a hadiipari fejlesztések és a kapcsolódó K+F tevékenységek már a minisztersége alatt is a portfóliójába tartoztak.

A vitatott reformok: a felsőoktatás átalakítása

Palkovics nevéhez fűződik a magyar felsőoktatási rendszer egyik legjelentősebb és legvitatottabb átalakítása: az egyetemek állami fenntartásból alapítványi formába történő átszervezése.

• A kormányzati érvrendszer: A reform célja a kormányzati kommunikáció szerint az volt, hogy az egyetemek rugalmasabb, versenyképesebb, a piaci igényekre gyorsabban reagáló, vállalatszerűbb működési modellre térjenek át.

• A kritikus hangok: A reformot számos kritika érte az akadémiai szféra és az ellenzék részéről, akik az egyetemi autonómia csorbulásától és a kormányzati befolyás túlzott megerősödésétől tartottak. Ez a reform tökéletesen tükrözi Palkovics CEO-szemléletű, hatékonyság-központú, a hagyományos struktúrákat bátran átalakító vezetési stílusát.

A lemondás: a stratégiai fókuszváltás

2022 novemberében, az energiaválság közepette, a kormány úgy döntött, hogy egy önálló Energiaügyi Minisztériumot hoz létre, kivéve ezzel az energiapolitikát Palkovics portfóliójából. Erre a lépésre reagálva Palkovics László lemondott a miniszteri posztról. A hivatalos indoklás szerint nem értett egyet a portfóliója megcsonkításával. A lemondása egyértelműen jelezte, hogy ő egy olyan típusú vezető, aki a komplex rendszereket egészében, integráltan szereti irányítani, és a felelősségi körök feldarabolását nem tartotta hatékonynak.

Élet a minisztérium után: a hatalom és a befolyás folytatódik a háttérben

Palkovics László lemondása nem a közéletből való visszavonulást jelentette, hanem egy stratégiai súlypont-áthelyezést. Ahelyett, hogy egy szerteágazó, ezerféle ügyet felölelő minisztérium napi adminisztrációjával foglalkozna, a figyelmét és az energiáját néhány, a kormány számára abszolút prioritást élvező, stratégiai terület közvetlen irányítására összpontosította.

A hadiipar vezére: az N7 Holding

Lemondása után szinte azonnal az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójává nevezték ki. Ez a cég a magyar állami hadiipari vállalatok csúcscége, egyfajta "honvédelmi holding".

• A stratégiai fontosság: A jelenlegi geopolitikai helyzetben, az orosz-ukrán háború árnyékában, a nemzeti védelmi képességek fejlesztése és egy modern, hazai hadiipar újjáépítése a kormány egyik legfontosabb prioritása. Olyan csúcstechnológiát képviselő beruházások tartoznak ide, mint a Rheinmetall harcjárműgyára Zalaegerszegen vagy a Airbus helikopter-alkatrészgyára Gyulán. Palkovics ebben a szerepkörben ennek a hatalmas, több száz milliárd forintos, stratégiai iparágfejlesztési programnak a legfőbb menedzsere.

Az autóipar és a felsőoktatás összekötője: a győri egyetemi alapítvány

Palkovics a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét is betölti.

• A stratégiai kapocs: Győr a magyar autóipar fellegvára, az Audi Hungaria otthona. Az egyetem és a gyár közötti szoros együttműködés a magyar járműipari K+F egyik legfontosabb motorja. Palkovics ebben a pozícióban továbbra is kulcsszerepet játszik a magyar autóipar jövőjét meghatározó kutatási és fejlesztési irányok alakításában, összekötve az akadémiai tudást az ipari innovációval.

A rendszerépítő mérnök: Palkovics László tartós befolyásának titka

Palkovics László portréját összegezve egy a magyar politikában egyedülálló karrierívet látunk. Egy olyan szakember útját, aki a legmagasabb szintű akadémiai és nemzetközi ipari tapasztalattal a háta mögött vált a kormányzat egyik legbefolyásosabb technokrata vezetőjévé. Az ő "márkája" nem a politikai retorikára, hanem a mérnöki precizitásra, a rendszerépítő logikára és a CEO-szemléletű, eredményorientált menedzsmentre épül.

Pályafutása nem egy egyszerű politikai karrier, hanem egy folyamatos, nagyléptékű "rendszermérnöki" projekt. Legyen szó az egyetemi kutatások ipari alkalmazásáról, egy kormányzati "szuperminisztérium" felépítéséről és irányításáról, vagy most, a magyar hadiipar modernizálásáról, a munkamódszere ugyanaz: komplex rendszerek átlátása, stratégiai célok kijelölése és a megvalósítás menedzselése.

A 2022-es lemondása ebből a perspektívából nem egy politikai bukás vagy visszavonulás volt, hanem egy racionális fókuszváltás. Ahelyett, hogy egy szerteágazó, napi szintű adminisztrációval terhelt minisztériumot vezetne, a figyelmét és a hatalmas tapasztalatát most néhány, de a legmagasabb állami prioritást élvező stratégiai ágazat – a védelemipar és a járműipari K+F – közvetlen, operatív irányítására összpontosítja. Ezeken a területeken a befolyása talán még direktebb és erősebb, mint miniszterként volt. Ő a magyar ipari és technológiai átalakulás egyik legfontosabb, csendes, de rendkívül erőskezű mérnöke.